Először ne azt kérdezzük „ Mit jelent ez számomra”, hanem „Mit jelentett ez az eredeti olvasói számára?” Csak ez után tegyük fel a kérdést: „Mit jelent ez számomra?” Be kell tekintenünk a szerző és hallgatósága történelmi és kulturális hátterébe.
„Három nap és három éjjel” (Mt. 12:40) vezethetett egyeseket a "Szerdai keresztre feszítés elmélete" kigondolására, pl. az Armstrong kultusz követőit. Hogyan halhatott meg Jézus péntek délután, és támadhatott fel vasárnap reggel, vagyis "harmadnapon feltámadni" (Mt. 16:21)? A "három" és "nap" szó szerint vétele nem segít a látható ellentmondás feloldásában.
Szükségünk lesz egy kis történelmi csemegére: A zsidó nép bármely részét a napnak teljes napként számolták, úgy, mint ahogyan mi sem számolhatjuk a vizesvödröket részben. (ha hat és fél vödör vizünk van, mi is azt mondjuk, 7 vizesvödör van ott, igaz, egyik félig tele). Ugyanígy a zsidók a megkezdett napszakokat is teljes napként számolták, és a napok este 6-kor kezdődtek, és este 6-kor végződtek. Így péntek délután 3-6 : első nap. Péntek este 6 -tól szombat este 6 -ig : második nap, szombat este 6 -tól vasárnap reggel 5-ig a harmadik nap. A kulturális környezet megértése megkímélhet a bajoktól.
1 Móz. 15:7-21. Ábrahám idejében az állatok kettéhasítása, majd a részek között áthaladás megszokott módja volt a szövetségek megkötésének. Mindegyik fél átsétált a részek között zálogát adva, hogy ugyanez történjen vele is, ha nem a szövetség szerint él. Ám ebben az esetben csak az Úr sétált keresztül, így ez egyoldalú szövetség.