3. fejezet - A Biblia értelmezésének szabályai (Hermeneutikai)

Tartalom

1. szabály - értelmezés a szavak egzakt jelentése alapján
1A példa
1B példa
2. szabály - értelmezés a bibliai szövegkörnyezetében
2A példa
2B példa
2C példa
3. szabály - értelmezés a történelmi és kulturális környezetben
3A példa
3B példa
4. szabály - értelmezés a szavak hétköznapi értelmében
4A példa
4B példa
5. szabály - a példázatok értelmének megértése, különbség a példázat és az allegória közt
5A példa
5B példa

Már tanultunk a hármas szabályról: jelentés, környezet, kereszthivatkozás. Most szeretnénk ezt kiterjeszteni a bibliai hermeneutikába való rövid bevezetéssel, aminek a célja, hogy felfedezzük az eredeti szerző szándékának jelentését (és a Szerzőét !). Míg a szakaszok alkalmazása sok lehet, addig értelmezésüket tekintve csak egy a helyes. Maga az írás mondja, hogy egyetlen szó sem támad az igében saját magyarázatból (2 Pét. 1:20 Tudván először azt, hogy az írásban egy prófétai szó sem támad saját magyarázatból.). Bizonyos szabályok segítenek a helyes megértés felfedezése felé, ezeknek a szabályoknak a mellőzése az emberek számára csak a sok bajt hozta, maguknak és követőiknek is. 2 Pét. 3: 16 a melyekben vannak némely nehezen érthető dolgok, a miket a tudatlanok és állhatatlanok elcsűrnek-csavarnak, mint egyéb írásokat is, a magok vesztére.

Hogyan fedezhetjük akkor fel az eredeti jelentést? Mondjuk fordítson figyelmet arra a versre, amely nem tiszta önnek. Hogyan tanulmányozza? Jegyezze meg ezeket a szabályokat:

1. szabály - értelmezés a szavak egzakt jelentése alapján

Legprecízebbek akkor lehetünk, ha az egzakt eredeti jelentését vesszük a szavaknak. Próbálja meg a szavak eredeti jelentését megtalálni a következő lépések követésével:

  1. Definíció. Keresse meg a meghatározást a görög vagy héber szótárban. Az igéknél az igeidő is döntő fontosságú.

  2. Kereszthivatkozások. Hasonlítsa össze az Írást az Írással. Figyelje meg, hogy ugyanaz a görög vagy héber szó (nem a magyar fordítás) előfordulásai tisztázhatják, vagy új megvilágításba helyezhetik a meghatározást. Ugyanaz a szerző hogyan használta a szót máshol? Más szerzők? A hivatkozási segédletek adhatnak még értelmezési segítséget a szó használatában akár nem bibliai szövegekben is. Miért kell nekünk eredeti nyelven is megnéznünk, miért nem elég a magyar? Azért mert több görög szónak lehet ugyanaz a magyar fordítása, és a görög szavaknak lehetnek eltérő jelentésárnyalata is.

1A példa

Jn. 20:17 "Ne érints" keményen hangzik, nem? Úgy hangzik, mintha Jézus nem akarta volna, hogy érintsék most, hogy feltámadt, mintha túl szent, vagy ilyesmi lenne. Ám ez korántsem helyes feltevés, nézzünk utána Spiros Zodhiates' The Complete Word Study New Testament (AMG Publishers, 1991). művében.

Meghatározás: a János 20:17 ben található szó "érints" mellett a pim680 számot láthatjuk , ami a Strong -féle görög szótárra hivatkozik: "680: haptomai a hapto származéka (681), érints. Pontos jelentése tartani valamit/valakit, hatást gyakorolva rá... Megkülönböztetendő a pselaphao (5584) szótól, melynek jelentése valaminek a felszínét érinteni. Most nézzük a pim jelentését: Present Imperative Active: "Aktív beszéd, utasítást adhat valaminek a jövőbeli megcselekvésére, tagadó módban valamilyen cselekedet befejezésére." Ez itt egy negatív parancs, vagyis felszólítás arra, hogy fejeződjön be valami, ami éppen történik. Vagyis mit találtunk?

Mary is already clinging to Jesus, and he is saying to stop holding him!

1B példa

Jakab 5:14 ben olvashatjuk: Hívja magához a gyülekezet véneit, és imádkozzanak felette, megkenvén őt olajjal az Úrnak nevében. Mi ez a megkenés?

Az aleipho (218) - "beolajozni" (Strong's szótár), de van egy másik szó is amit a "megken" szóval fordíthatunk, ez a chrio (5548) - "bekenni, bedörzsölni olajjal, hivatalra, vagy vallási szolgálatra felszentelni" (Strong's). Mivel ez ige, vizsgáljuk meg az igeidőt is, "apta" befejezett melléknévi igenév, ami egyszerű cselekményre utal, az igéhez való viszonya szerint, ha átmeneti a kapcsolat, akkor arra utal, hogy a mondaton belüli főigét megelőzően a cselekmény befejeződött" (Zodiathes 851.o)

  • Az aleipho kereszthivatkozásai:

    1. Mt. 6:17 Te pedig mikor bőjtölsz, kend meg a te fejedet

    2. Mk. 16:1 [az asszonyok] drága keneteket vásárlának, hogy elmenvén, megkenjék őt.

    3. Mk 6:13 és olajjal sok beteget megkennek és meggyógyítnak vala.

    4. Lk. 7:38 [...] csókolgatá az ő lábait, és megkené drága kenettel.

    5. Jn. 12:3 Mária [...] megkené a Jézus lábait, és megtörlé annak lábait a saját hajával; a ház pedig megtelék a kenet illatával.

  • Chrio kereszthivatkozásai:

    1. Lk. 4:28 Az Úrnak lelke van én rajtam, mivelhogy felkent engem, hogy a szegényeknek az evangyéliomot hirdessem [...]

    2. ApCsel 4:27 [...] egybegyűltek a te szent Fiad, a Jézus ellen, a kit felkentél, [...]

    3. ApCsel 10:38 A názáreti Jézust, mint kené fel őt az Isten Szent Lélekkel és hatalommal,

    4. 2 Kor. 1:21 A ki ... megken minket, az Isten az;

Vagyis mi a különbség az aleipho és a chrio között? Tekintsen vissza a kereszthivatkozásokra és definíciókra és foglaljuk össze a különbséget: "aleipho" az olaj gyakorlati használata, "chrio" pedig a szellemi

Egy példázat (bár a szó nincs használva) az olaj gyakorlati használatáról abban az időben, a jó szamaritánus esete, mikor gondoskodott a megvert emberről, olajat és bort tett a sebeire. Tehát az olaj gyógyszer volt abban az időben.

Akkor használjuk azt, amit éppen most tanultunk a Jakab 5:14 esetére Beteg-é valaki köztetek? Hívja magához a gyülekezet véneit, és imádkozzanak felette, megkenvén őt olajjal az Úrnak nevében. A "megkenvén" szellemi vagy gyakorlati? Gyakorlati!

Tehát a görög igeidő szerint is a megkenvén helyesebben fordítva talán "már megkenve" vagyis a sorrend szerint előbb megkenni, majd imádkozni "az Úrnak nevében" vagyis az ima történik az Úr nevében, nem a megkenetés. Gyakorlatiasan ez az ige azt mondja, a vének előbb adjanak orvosságot, majd imádkozzanak a betegért az Úr nevében. Ugye milyen világos az egyensúlya a gyakorlatinak és a szelleminek a mi Urunkban!